Kiszámoló blog

Amikor egy vállalkozó tanácsot kér a pénzügyeivel kapcsolatban, a legelső kérdésem mindig az, hogy ez a pénz le lett-e adózva.

Az esetek közel 90-95%-ában a válasz az, hogy nem, csak "okosan" ki lett víve a cégből, EVA-s számlákon, meg költségeléseken keresztül, majd ez az összeg banki széfben, vagy otthon a spájzban, egy beföttes üvegben várja a sorsát.

Ilyenkor kénytelen vagyok felvilágosítani a tanácsot kérőket, hogy ezzel a pénzzel nem tudunk semmit kezdeni, mert amint megjelenik a pénzügyi szektorban bármilyen formában, az adóhivatal számára láthatóvá válik.

Hiába viszed ki a pénzed offshore cégen keresztül, az unokatestvéred EVÁ-s cégén keresztül, az a pénz nálad adózatlan jövedelemként fog feltünni, hiába sikerült kilapátolni a cégedből "okosba".

Sokan nem veszik elég komolyan a vagyonosodási vizsgálatot, sőt, nem is készülnek fel rá. Ha valaki egy ötvenmilliós házban lakik, két autó van a családban és két gyerek is, mindezt két minmálbérből tartják fenn és még megtakarításuk is keletkezik, az elég nehezen védhető egy vizsgálat során.

Az adóhivatal még az autók szervizköltségeit és a futott kilométert is lekérheti a márkaszervizből, ugyanígy a rezsink és nagyon sok ehhez hasonló kiadásunk sincs rejtve előtte.

Még a napi kiadásaink alapján is meg tudja fogni az adókerülést, a bankszektorban elhelyezett megtakarításainkról már nem is beszélve. (a vagyonosodási vizsgálatról itt írtam)

A nagyobb volumenű vagyonosási vizsgálatnak semmi technikai akadálya nincs, csak a politikai akarat hiányzik hozzá. Mivel az adóhivatal kezeli az illetékeket is, bármikor csinálhat olyan lekérdezést, hogy listázza ki a rendszer mindazok nevét, akik négy évnél fiatalabb autó tulajdonosai, de a családban egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint mondjuk 90 ezer forint. Vagy mindazok nevét, akik 100 négyzetméternél nagyobb házban laknak minimálbérből. Esetleg ezt szűrhetik irányítószám alapján is. Az adóhivatal lehetőségei végtelenek ilyen szempontból.

Ha adózatlan pénzből van megtakarításunk, azt vagy a széfben tartjuk, vagy kivisszük olyan országba, amelyik nem ad éves jelentést a magyar adóhivatalnak (erről itt írtam), ott combos 1-1,5%-os eurokamatot kapunk rá.

A széfben tartott pénz legnagyobb problémája, hogy soha nem lesz legális pénz. Az adócsalás elévülése öt év, a bevallás beadásától számítva. De a széfben tartott pénzről nem tudjuk bizonyítani, hogy mikor került a birtokunkba! Az adóhivatal általában ötszázezer forintot fogad el otthon tartott készpénznek, afelett nem tudjuk bizonyítani, hogy már 10 éve is megvolt ez az összeg.

Az adóelkerüléssel szerzett vagyonból havi 150-200 ezret tudunk legfeljebb értelmesen úgy elkölteni, hogy ne maradjon nyoma sehol. Efelett már csak elpazarolni tudjuk a pénzt olyan dolgokra, amik nem hagynak maradandó nyomot (Úgy élünk, mint amiről ebben a cikkben írtam.)

Ez legalább akkora butaság, mint a spájzban tartott pénz.

Mennyit bukunk az adóelkerüléssel? Számoljuk ki melyik éri meg jobban: ha adózunk, vagy ha adót csalunk?

Vizsgáljuk meg öt év távlatában egy adózott és egy adóelkerüléssel szerzett vagyon sorsát.

A cégből való kiügyeskedésnek van költsége (számlát kell vennünk, stb.) Ezt vegyük 5-10%-nak, de mondjuk ezt megnyerjük a meg nem fizetett társasági adóval, mivel csökkentettük a cég nyereségét is. Tehát tekintsük nulla százaléknak az adóelkerülés költségét (ami nem feltétlen igaz.).

Tehát a modellünkben van éves 10 millió adózatlan haszon a cégben, amit kivehetünk leadózva, vagy "okosba" is.

Mennyit kell adózni a cégből való kivét esetén?

Fizetünk 10% társasági adót (ez még a cég költsége), a maradékból 16% SZJA-t és 14% Eho-t, de maximum évi 450 ezer forintot.

Ha hivatalosan adózunk a cégben és vesszük ki a pénzt, marad kb. 7,1 millió forint, 100%-ban leadózva. (Mivel a társasági adó forgalomfüggő, ezt a profittól függetlenül mindig fizetjük, ezért ezzel most nem kell számolnunk.)

Ezt berakjuk TBSZ számlára, kamatadó mentesen 5 évre, prémium állampapírba, jelenleg 9,4% kamatra.

Ekkor öt év után lesz belőle 11.126.151 Ft-unk. (kamatos kamat számítása, lásd itt)

Ha csak 8%-ra tesszük be bankbetétbe, akkor is lesz belőle 10.432.229 Ft öt év múlva.

A dunyhába dugott pénzünk, amit soha nem tudunk legálisan felhasználni, öt év múlva is csak 10 milliót fog érni.

Az osztrák bankbetétbe kimentett pénzünk 1%-os izmos kamat mellett 10,5 milliót fog érni.

Tehát az adóelkerüléssel öt év távlatában több, mint egy milliót bukunk még akkor is, ha az adóhivatal nem jön rá.

Ezért cserébe még csak fel sem tudjuk használni a pénzünk, ha otthon tartjuk, bármikor ellophatják.

Tehát feltenném az egyszerű kérdést: melyik kerül többe: az adófizetés, vagy az adóelkerülés?

Érdemes néha kicsit nagyobb időtávban gondolkodni.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.

Már volt arról szó itt a blogban, hogyan lehet elkerülni Matolcsy úr és csapata legújabb adócsökkentését és adóegyszerűsítését az interneten való telefonálással (Itt tudod elolvasni).

Amennyiben neked nincs még okostelefonod, nem szeretnél drága mobilinternetet és szerinted egyébként is gagyi az internetes telefonok minősége és relatív sokat beszélsz (havi 250-300 perc), azt is méregdrága lakossági tarifával, akkor se csüggedj, neked is van megoldás.

Ha valamit olcsón szeretnél megkapni, például évi kétmillió helyett csak ötvenezret szeretnél fizetni a vállalkozásod euros utalásaira (részletek itt), vagy a kölcsönöd kamatát sokallod (cikk itt), akkor a megoldásért mindig külföldre kell menned.

Ezúttal a megoldás Ausztriában van. Az osztrák Orange telefontársaság 23,2 euroért havonta (azaz 6728 forintért) ad neked 1000 perc ausztriai beszélgetést, 1000 ausztriai sms-t, 1 GB internetet és most jön a lényeg: 300 perc roaming beszélgetést bárhonnan és bárhová az Európai Unión belül.

Tehát ha nem tudsz semmi mást kihasználni a csomagból, akkor is kapsz 300 perc beszélgetést, amit Magyarországon tartózkodva magyar mobil és vezetékes telefonok hívására is elhasználhatsz.

Ez azt jelenti, hogy minden percért csak 22,4 Ft-ot fizetsz, ha kihasználod a keretet. Áfával, a magyar telefonadó és a  magyar 30-40 Ft-os percdíj nélkül. Ezért a pénzért bárkit bárhol felhívhatsz az Unióban és ha Ausztria felé jársz, ingyen 1000 SMS és 1000 perc is vár, ahogy 1 GB adatforgalom is. De ez már csak a bónusz, a magyar percdíjak mellett az a 300 perc is ajándék ennyiért.

Az előfizetés hűségidő nélküli, ha telefont is szeretnél 1 euroért, akkor 2 év hűséget kell aláírnod és a havidíjad 29 euro. Részleteket itt találsz.

Nem beszélsz 300 percet? Van 100 perces roaming csomag is, ugyanúgy 1000 osztrák perccel, 1 GB internettel és 100 SMS-sel 12 euroért, azaz 34.8 Ft/perc. Részletek itt.

Egyébként ez osztrák viszonylatban egy méregdrága csomag, ugyanezt a csomagot a 300 perc roaminghívás nélkül 7,5 euróért kapod meg, azaz kemény 2175 forinttal lehúznak havonta az 1000 percért, az 1000 SMS-ért és az 1 GB internetért. (Részletek itt) Ennyiért Magyarországon még internetet sem adnak, nemhogy havi közel 17 óra ingyen beszélgetést és napi 30 ingyen sms-t.

Úgyhogy kalandra fel, használjuk ki az Unió adta lehetőségeket. Ha valakinek van tapasztalata, milyen feltételekkel vásárolhat magyar állampolgár hűségidő nélküli előfizetést Ausztriában és milyen papírok kellenek hozzá, megoszthatná a közzel a kommentekben. Ha addig nem lesz válasz, megyek Bécsbe pár hét múlva és utánajárok.

Ha tudsz másik ilyen csomagot más országban, főleg, ha feltöltő kártyás, kérlek azt is osszd meg a kommentekben.

(Milyen szép lenne, ha az Orange kihozna egy roaming csomagot, amiből kivenné az ingyen osztrák perceket, sms-eket és az internetet is, csak roaming lenne benne, percenként 10-15 forintért. Reméljük, felismerik ezt az üzleti lehetőséget hamarosan.)

Update: egy friss hír szerint júliustól tovább csökken a roamingtarifa az Unióban. Lehet, hogy nem a negyedik mobilszolgáltató, hanem egy külföldi cég fogja letörni egyszer a magyar árakat?

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.

Közeledik a magánszemélyek adóbevallásának a napja. Fontos információ, hogy a külföldön elért kamat, vagy árfolyamnyereséget is fel kell tüntetni az adóbevallásban.

Amennyiben van külföldi bankszámlád is, a külföldi bank elvileg nem vonja le a kamatadót, de erről tájékoztatja a magyar adóhivatalt, aki összeveti a magánszemély adóbevallásával ezt a tényt. Ugyanis a magyar jogszabályok szerint, a magyar kulcsokkal kell adóznod a külföldi kamatbevételeid után.

Ennek egy olyan kellemetlen következménye is van, hogy az adóhivatal a kamat mértékéből elég nagy pontossággal meg tudja becsülni a külföldön tartott pénzed nagyságát is. Ez pedig rossz esetben magával von egy vagyonosodási vizsgálatot is. (A vagyonosodási vizsgálatról itt írtam bővebben.)

Ez alól a rendszer alól két kivétel is van: Ausztria és Svájc. Mindkét országban 35% a kamatadó, de ezért cserébe nem jelentik le a honos ország adóhivatalának a kamat nagyságát, kivéve, ha ezt külön kérjük. Akkor érdemes kérned ezt a lehetőséget, ha nincs mitől tartanod, mert akkor jobban jársz, ha Magyarországon adózol 16%-kal, mint Ausztriában 35%-kal.

Amikor a szlovák számlanyitásról írtam (itt tudod elolvasni), akkor az ügyintézők azt mondták, ők sem tőrödnek ezzel, levonják a magyaroknak is a szlovák kamatadót. Ebben az esetben elvileg nem jelentik le Magyarországra az elért kamatot. Egy kicsit szkeptikus vagyok, mert attól, hogy Komárnoban így gondolják a bankos hölgyek, nem biztos, hogy a pozsonyi központban ezt nem teszik meg. Ha rendelkezel szlovák számlával, érdeklődj a bankodnál minél hamarabb és szükség esetén még időben szerezd be az igazolást, valamint ne felejtsd el feltüntetni a bevallásodban.

Remélem, még időben szóltam.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.

A nyaralás szezon közeledtével egy fontos és sokak által nem átlátható témát szeretnék átnézni, ez pedig a bankkártyák külföldi használatának a költségei.

A bankkártyáinkat szabadon használhatjuk készpénzfelvételre és vásárlásra is külföldön, illetve az interneten. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy mennyit számol fel ezért a bank?

Több bank kínál ingyenes készpénz-felvételt külföldön saját automatáiból, de mennyibe kerül nekünk ez az ingyenes lehetőség az átváltás után? Ugyanis hiába ingyenes a készpénz-felvétel vagy a vásárlás, ha az átváltás miattt komoly költségünk keletkezik.

Egy két-három százalékos átváltási költség már egy szép összeget eredményez, ha a kártyánkkal vesszük a repjegyet, fizetjük a szállodát és kint is azzal költekezünk.

Ebben a cikkben megnézzünk néhány bankot, melyiket válasszuk, ha külföldön vagy külföldre szeretnénk fizetni. Egy 300 ezres vásárlást feltételezünk, mivel kártyával vettünk repjegyet és fizettük a külföldi szállást, plusz a külföldi költést is a bankkártyánkkal intéztük.

Hogy melyik kártya milyen devizában számol, azt nem könnyű fejben tartani. Az új chipes kártyáknál már a Visa is euro alapú elszámolást használ, így az új kártyák már euro elszámolásúak, a régi mágnescsíkosak pedig még dollár elszámolásúak. Azaz ha mágnescsíkos Visával vásárlunk euroért, akkor azt először dollárra váltja a Visa, majd vagy ő, vagy a bankod forintra. Ha a Visa váltja forintra, általában jobban jársz, mintha a bankod tenné ugyanezt. Ha a chipes kártyával teszed ugyanezt, akkor már nincs dupla konverzió, ellenben a dolláros vásárlásodat fogják feleslegesen először eurora váltani. Ugyanígy a MasterCard Európában euroban számol el, Európán kívül internetes vásárlásnál dollárban, személyes vásárlás esetén euroban. Egyszerűnek tűnik? :-)

Axa Bank:  Idézem a hirdetményt:

"Külföldön történő vásárlás vagy készpénzfelvétel esetén a két különböző deviza vagy valuta között átváltás (konverzió) történik, mely két „konverziós lépésben” valósul meg. 

Mágnescsíkos bankkártyák esetében: Az első lépésben a kártyatársaság (VISA) saját elszámolási devizanemére [amely jelenleg amerikai dollár (USD)] átváltja a költés összegét, majd második lépésben az így kapott, dollárban nyilvántartott összeget váltja át forintra (HUF). Az USD / HUF átváltás során alkalmazott árfolyam: a Bank által közzétett, az adott bankkártya tranzakcióra vonatkozó könyvelési napon érvényes bankkártya elszámolási árfolyam. A bankkártya elszámolási árfolyamot a Bank a www.axa.hu internetes weboldalon teszi közzé. 

(Megjegyzés: Ilyen kártya már valószínűleg nincs forgalomban, az Axa a legtöbb kártyáját chipesre cserélte tavaly év végén.)

Chippel ellátott bankkártyák esetében:Az első lépésben a kártyatársaság (VISA) saját elszámolási devizanemére (amely euró (EUR)) váltja át a költés összegét az általa jegyzett elszámolási árfolyamon, majd második lépésben az így kapott, euróban nyilvántartott összeget váltja át a kártyatársaság (VISA) saját elszámolási árfolyamán forintra (HUF).

Külföldi készpénz-felvétel: 570 Ft/alkalom, összegtől függetlenül, plusz a váltás költsége.

Ennek fényében vásárlás esetén a 300 ezer forintos euros vásárlás konverziós díja: 1898 Ft. A kalkulátort itt találjátok.

Erste Bank: A Visa kártyával történő költést a Visa váltja át forintra és ezt terheli be a bank a számlánkra. A Mastercard esetében akármilyen devizában is költöttünk, azt a Mastercard a saját árfolyamán eurora váltja, amit az Erste a saját árfolyamán vált át forintra.

Visa kártyával történő vásárlás esetén 300 ezer forintos euros vásárlás konverziós díja: 1898 Ft. A kalkulátort itt találjátok.

MasterCard-os vásárlás esetén 300 ezer forintos euro költésnél a konverziós díjunk: 6.002 Ft.

Készpénzfelvétel díja külföldi automatánál: Erste automatából 0,2% plusz 0,21 euro, idegen automatánál: 3,14 euro+1,04% (erre jön még rá a váltás költsége.)  Az aktuális árfolyamot itt találjátok, a "számlakonverziós devizaárfolyamot" kell kiválasztani.

CITI Bank: Nos, az alkalmazott árfolyamot nyugodtan lehet lélegzetelállítónak hívni. Hogy miért? Mert ha a forintos számlánk van a bankkártya mögött, akkor bármilyen költésünket a bank saját árfolyamán először dollárra váltják, majd szintén a saját árfolyamán forintra. Hogy mennyi ez a saját árfolyam?  Az euro eladási és közép árfolyama között van egy szerény majdnem 9 forintos haszon, majdnem ugyanennyi a dollár árfolyamában, tehát hála a kettős konverziónak, mintegy 16-17 forintot bukunk minden egyes elköltött euron. Azért nem tudom pontosan, mert a dollár-euro váltás árfolyama nincs fenn a honlapon. Itt találjátok az árfolyamot.

Ha az információk helyesek voltak, akkor a 300 ezer forintnyi euros vásárlás a Citinél körülbelül 18.028 Ft-ba kerülhet, amennyiben forintos számláról vonják le azt. Hoppá. (Kiemelt ügyfeleknek ennél jobb tarifával váltanak, ha kiemelt ügyfél vagy, érdeklődj a bankodnál.)

Egyébként többször rákérdeztem, hogy biztos dollárra váltják-e először az összeget, ezt két ügyintéző is többször megerősítette, a magyarázatuk szerint azért, mert a Citi amerikai bank. Nekem kicsit sántit a dolog, mert a MasterCard, a kártyakibocsátó viszont európai, ezért euroban számol. Akárhogyis van, a Citi toronymagasan megérdemli a legdrágább díjat ebben a versenyben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy beállíthatunk devizaszámlát is a kártya mögé, így egy pár konverziót megúszhatunk. De mi most a forintszámláról történő vásárlást vizsgáljuk.

Ezek után már nem is olyan vonzó az ajánlat, hogy akár ingyen is tudunk készpénzt felvenni külföldi automatából.

Unicreditbank:  Az Unicreditbanknál a telefonos tájékoztatás szerint még mágnescsíkos Visa kártyák vannak, ezért annak az elszámolása dollár alapú, a MasterCardé Európán belül euro, Európán kívül nem PIN-kód köteles vásárlásnál dollár alapú. Tehát ilyenkor lehet egy dupla konverzió, ha Visával euroban, vagy MasterCarddal dollárban vásárolunk személyesen. A Visa által használt konvertziós költséget a fentebb említett linken tudod ellenőrízni, állítsd a kalkulátort euro-dollárra, ezt fogja majd a bank a saját árfolyamán átváltani forintra. A MAstercard központja lapzártáig nem válaszolt arra, hogy hol található meg az ő általa használt árfolyam.

Update: megjött a válasz a MasterCard-tól is, az őáltala használt árfolyamokat itt tudjátok megnézni.

Az Unicredit saját árfolyamát itt találjátok. 

Mastercarddal történő 300 ezer forintos euros költés díja: 2701 Ft.

Ugyanez Visa kártyával valamivel több, a kettős konverzió miatt.

Az Unicreditnél lehet azt kérnünk, hogy a forintos költésünket a forintszámlánkról, az eurósat az euro számlánkról, a dollárt a dollár számlánkról vonják, így megspóroljuk a konverziós díjat. Amire figyelni kell, hogy lényegtelen, milyen devizában vásároltunk, kizárólag az számít, hogy a kártyatársaság milyen devizában nyújtja be az igényét. Ezért például teljesen felesleges angol  font számlát a kártya mögé tenni, hiszen hiába vásároltunk angol fontban, a terhelés euroban, vagy dollárban fog érkezni a kártyánk tipusa szerint. Ezért is van az, ha eurot költünk régi Visa kártyával, akkor az 500 eurós költés például 515 euroval fogja megterhelni a számlánkat, hiszen a Visa azt dollárra váltja, a bankunk meg vissza eurora.

A bankcsoporthoz tartozó bankok külföldi automatáiból ingyen tudunk készpénzt felvenni, csak a konverziót kell fizetnünk, ha nincs devizaszámla is a kártya mögött. Egyéb ATM automatákból 3,25% plusz egy százalék.

Bár még sok bank hátra lenne, de már így is két és fél órája írom a cikket és a telefonszámlám is egyre több.

Annyi remélem mindenkinek kiderült, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy melyik bank  melyik kártyáját használod vásárlásra. Nem mindegy, hogy dollárt akarsz költeni, vagy eurot és melyik bank melyik kártyáját viszed magaddal egy nagy utazáshoz.

Ha a te bankod nem szerepel a felsorolásban, telefonon kérj felvilágosítást a bankod ügyfélszolgálatán, hogy melyik kártyáról mennyi a költséged.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Arra gondoltam, most már a munkám miatt naponta kell néznem a bankbetéteket, időről-időre összefoglalom nektek, milyen változások vannak a betétfronton.

A legfontosabb hír jelenleg, hogy az Axa gyökeresen megváltoztatta a bankbetéteit. Ő is bevezette a régi pénz-új pénz fogalmát, a meglévő betétekre elszomorítóan alacsony kamatot fizet. Számszerűsítve: Egy átlagos 3-6 hónapos, 500 ezer forintnál nagyobb betét esetén új forrásra ad 8,25%-ot, már meglévő forrásra csak 6,7%-ot, illetv újra lekötés esetén további 0,3%-ot, azaz összesen 7%-ot. Ez csak internetes lekötés esetén érvényes.

Jó hír, hogy viszont tegnaptól két hónapra új pénzre 10,03%-ot ad, ezzel az első lett a nagybankok kínálatában. Részletek itt. Az Unicredit és a K&H 9%-ot ad, szintén csak új pénzre.

A többi betét nagyjából maradt a régiben, az átlagos kamatok 3-12 hónapra továbbra is 8-8,5% körül szórodnak.

Ami még érdekes, eurora is szép kamatot adnak a bankok, 6 hónapra, egy évre is elérhető 4% feletti kamat, igaz, általában csak feltételek mellett. (CIB Nyugdíjas Betét 4,15%, Erste Aktív betét 4,36% EBKM Erste új forrásra betét 4,06%)

Az Unicreditnek van gáláns ajánlata eurora, dollárra is 5 éves futamidő mellett, dollárra fizet 4,56% EBKM-et, eurora 4,98% EBKM. (A kamat ennél több, de ennek ne üljünk fel, mert a bank szándékosan nem kamatos kamattal számol, ahogy illene. Ezért éven túl mindig csak az EBKM mutatót nézzük.)

Ezzel kapcsolatban két kockázatunk van (a szokásos kockázatok mellett). Az első, ha fel akarjuk bontani a pénzt a futamidő alatt, akkor sajnos semmi kamatot nem kapunk. Ezt kivédhetjük úgy, hogy a megtakarításunkat több részletben kötjük le, így nem az egész betétet kell feltörnünk, csak a legkisebb részét. Tehát 10 ezer eurot kössünk le 5-2-1-1 ezres részletekben és csináljunk két 500 euros lekötést is. (Vagy amekkora a leköthető minimum.)

A másik kockázat a kamatkörnyezet megváltozása a futamidő alatt. Jelenleg az euro alapkamata 1% (2008 őszén még 3,75% volt), a dollár alapkamata 0,25% (2007-ben még 5,25% volt). Ha a betét futamideje alatt az alapkamat visszamegy a 3-5%-os sávba, már nem is lesz olyan sok az az 5%.

A másik oldalról viszont ha félünk a forinttól, euroban is tarthatjuk a pénzünk, a forintnál alig rosszabb kamatért. Ilyen szempontból egy megfontolásra érdemes lehetőség, főleg most, hogy  olcsóbb lett az euro és a dollár is.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, jelentkezz az újra induló Kiszámoló Akadémiára, ahol hat alkalom alatt megtanulhatod a pénzügyek alapjait, mindössze 20 ezer forintért. Részletek itt.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en